látogatóban

Szőnyeg látogatóban – Eged Enikőnél

07. Jun. 2025

Kevés dolog tölt el minket akkora örömmel, mint amikor egy-egy szőnyegünk otthonra talál és bepillantást nyerhetünk abba, hogyan válik a mindennapok részévé. Ahányan vagyunk, annyi féle enteriőrbe választunk szőnyeget a letisztulttól a maximalistáig, a spontán alakulótól a megtervezettig, a rendezettől a kaotikusig, és csodálatos módon ezeknek a tereknek egytől egyig jól állnak az Abra szőnyegek. Legújabb interjú sorozatunkban szőnyeg látogatóba indulunk: inspiráló emberek izgalmas és nagyon eltérő otthonait keressük fel, hogy megnézzük, hogy érzik magukat a szőnyegeink és beszélgessünk tulajdonosaikkal személyes útjukról, életük és életterük alakításáról, fontos tárgyaikról és arról, hogy mit jelent számukra az otthon.

Enikő standing in the bedroom door

Enikő a hálószoba ajtóban, Fotó: Varga Matti

Eged Enikőt, a fiatal, budapesti bázisú illusztrátort, grafikust és mintatervezőt valószínűleg nem kell bemutatnunk – karakteres rajzai egyre gyakrabban és egyre több helyen bukkannak fel és egy pillanat alatt képesek belopni magukat az emberek szívébe. Témái között gyakran megjelennek állatok, a természet, a városi élet, az esszencia azonban Enikőnél is az otthonosság érzése. Ezért is tűnt kézenfekvőnek, hogy interjú sorozatunk első epizódjában az ő lakását mutassuk be: egy olyan teret, ahol a kézzel szőtt Abra szőnyegek, a gondosan válogatott tárgyaival és saját illusztrációival – amelyek sok más otthont is díszítenek – élnek természetesen egymás mellett. Látogatásunk során többek között azt is megtudtuk, hogy Enikő úgy tekint a lakberendezésre, mint egy nagyméretű, térbeli illusztráció komponálására.

A lakásod hangulata szinte olyan, mintha az illusztrációid vizuális világa elevenedett volna. Te hogyan írnád le a lakberendezési stílusodat?

Nem ismerem pontosan a lakberendezési stílusok elnevezéseit, de ha jellemeznem kéne, ezek jutnak eszembe: neofolk, eklektikus, naiv, élhető, meseszerű. 

Mi az, ami szerinted közös az alkotásaidban és az életteredben?

Színharmóniák, figurativitás, otthonosság, melegség, biztonság.

Erre a kapcsolatra persze az is rásegít, hogy sok saját munkád jelenik a térben.
Mit kell tudnunk azokról az illusztrációkról, amiket nálad láthatunk?

Van több akril csendéletem, amiket még a Covid alatt festettem – nagyjából akkor volt utoljára időm ilyesmire, pedig nagyon élvezem ezt a technikát. A nagyméretű printek többsége a PSTR Studióból érkezett, egy fotózásra küldték őket. Alapból nem biztos, hogy ennyi saját printet tennék ki itthon, de ha már itt vannak, miért ne? Eleinte furcsa volt, de aztán megszoktam – kicsit olyan ez, mint amikor megkérdezik, hogy én rajzoltam-e magamnak a tetoválásaimat. Mindig azt válaszolom, hogy a saját képeimet így is egész nap nézem, izgalmasabb más művészek munkáit viselni a bőrömön.

Entrance to Enikő Eged's kitchen

Enikő konyhája egy cicás japán noren függöny mögött rejtőzik, Fotó: Varga Matti

Enikő Eged reading in her living room

Otthonos nappali vintage Zindekh-kel a falon, Fotó: Varga Matti

Enikő and her Tarot print series

Enikő és Simon rendezgetik Enikő Tarot art print sorozatát, Fotó: Varga Matti

Mesélj kicsit az alkotói folyamatról! Honnan gyűjtesz inspirációt, és hogyan, milyen ritmusban dolgozol?

Pinteresten szoktam inspirálódni, illetve vannak albumjaim, antológiáim, amiket fellapozok, ha kapcsolódik a téma. Az utazások szintén hatalmas inspirációt jelentenek, ilyenkor sokat vázlatolok, amiket aztán később, nyugiban kidolgozok. Általában délután vagy éjszaka szoktam dolgozni – kivéve, ha nagyon halogattam valamit. Ilyenkor bekapcsol a hiperfókusz, és 1-2 napig szinte fel sem állok a laptop mellől.

A hiperfókuszált időszakokat leszámítva, hogyan telik egy átlagos napod? Mennyi időt töltesz otthon?

Nagyon sok időt töltök a lovaimmal. Ha nem velük vagyok, akkor viszont itthon. A napjaim általában úgy alakulnak, hogy reggel, napközben és este is sétáltatom a kutyámat, délelőtt lovazom vagy futok, délután és este pedig dolgozom. Nagyon hektikus, hogy mikor mennyire vagyok produktív – előfordul, hogy csak ahhoz van kedvem, hogy magamnak rajzoljak, ilyenkor a megrendelésekhez nem is tudok hozzányúlni.

Mi jelzi számodra ezt a határt, amikor kreatív töltődésre van szükséged a produktivitás helyett?

Vannak időszakok, amikor előre tudom, hogy nem leszek produktív, és olyanok is, amikor érzem, hogy a kiégés fenyeget. Ilyenkor próbálok lassítani – változó sikerrel. Mióta megkaptam az AuDHD diagnózisom, sokkal türelmesebb vagyok magammal, és jobban figyelek ezekre a határokra.

A térben hogyan választod el a munkát és a pihenést?

Jó lenne különválasztani, a lovardában például sosem dolgozom. Otthon ez kevésbé megy – összefolynak a terek. Ez valahol a szabadúszó illusztrátorlét sajátja is: amit pihenésként rajzolok, abból is lehet később poszt vagy eladás. Inkább arra figyelek, hogy az alkotás öröm maradjon, ne kötelező Instagram alapanyag.

Eged Enikő

Eged Enikő, Fotó: Varga Matti

Colourful decor

Színes dekor Enikő 'Spotted crab' és 'turtle' printjeivel, amelyek a PSTR studionál szerezhetőek be, Fotó: Varga Matti

Enikő and her cat

Enikő és Simon, Fotó: Varga Matti

Living room interior

Nappali enteriőr Abra szőnyegekkel, puffal és Simon cicával, Fotó: Varga Matti

Mi volt fontos számodra a lakásod kialakításánál?

A fény és a belmagasság mindenképpen meghatározó szempontok voltak – bár ez már inkább a lakás kiválasztásánál dőlt el. Fontos volt, hogy biztonságban érezzem magam a térben – nincs itthon semmi túl sérülékeny, vagy éles, mert tudom, hogy naponta beütném magam valamibe. Fontos annak az  öröme is, hogyan rendezem el a tárgyaimat a térben – mivel itthonról dolgozom, ez az a közeg, ahol a legtöbb időt töltöm. Költözéskor vagy nagyobb átalakításnál újrarendezem őket, figyelek a minták arányára, a színek viszonyára – mintha egy nagy illusztrációt alkotnék, csak térben.

Milyen tárgyak, műalkotások, textíliák teszik számodra otthonossá a környezetedet? Hogyan választod ki az egyes darabokat?

Nagyon szeretem a népművészeti és naiv formanyelvű tárgyakat, meg a szép csomagolásokat is.  Olyan tárgyakkal és színekkel vettem körbe magam, amelyekhez vizuálisan és érzelmileg is kötődöm. Szinte mindenhez kapcsolódik valami emlék – akár utazásról, akár Budapestről, ettől lesz igazán otthonos.

A választás nálam teljesen intuitív: azt viszem, ami megszólít. Abban viszont van tudatosság, hogy kerülöm a tömeggyártott dolgokat és inkább minőségi használt bútorokat választok. Sokkal jobban vonzanak a régi tárgyak, izgalmasabbnak és szebbnek találom őket.

Másrészről próbálom minimalizálni a tárgygyűjtést – költözéskor mindig rádöbbenek, hogy ha így folytatom, egy idő után nem fogok elférni a cuccaimtól. Emiatt ami megtetszik, de tudom, hogy már nincs rá hely, azt inkább lefotózom vagy lerajzolom. 

Az Abra marokkói szőnyegeit is sokszor kapcsolják az otthonosság érzéséhez. Te hogyan kapcsolódsz hozzájuk, és hogyan választottál?

Nagyon sok puhaságot és otthonosságot hoznak a térbe, és szépen rezonálnak a lakás színeivel. Szeretem a textúrájukat, a kontrasztos színkompozícióikat, és azt, ahogy az absztrakt és figuratív formák keverednek bennük. Először egy dínós szőnyeget szerettem volna, aztán bent a stúdióban megláttam ennek a futónak a szép narancssárga-sárga színét, ami nekem annyira erős hangulatot, melegséget közvetít, hogy egyből beleszerettem. Ez az első szőnyegem igazi impulzusvásárlás volt, mert azt se tudtam hova fogom tenni. Azt gondolom, hogy így függőlegesen, a galériáról lelógatva igazán jó helyet talált: egyszerre van faliszőnyeg hatása és térelválasztóként is funkcionál. Fentről és lentről is látszik, és az illata is jobban érvényesül, amit szintén nagyon szeretek. 

Boujad runner rug hanging vertically

A Boujad futó függőlegesen lóg a galériáról, Fotó: Varga Matti

Enikő' Eged's portrait

Enikő portréja, Fotó: Varga Matti

Vases and other decor

Kerámia vázák, kis ló szobor és karkötők,Fotó: Varga Matti

Wall details

Fali dekor részletek fa lovacskákkal, Enikő festményeivel és vintage Zindekh szőnyegével, Fotó: Varga Matti

Inkább a kreatív káosz vagy a rend embere vagy?

Teljes káosz – kivéve a konyhát és a fürdőt. Általában megvárom, amíg akkora lesz a kupleráj, hogy alig férek el vagy nem találok semmit. Ilyenkor jön egy nagy rendrakás, aztán kezdődik minden elölről.

Mennyire igényled az állandóságot? Milyen gyakran rendezed újra az otthonod?

Vannak tárgyak, amiket nem lehet nálam elmozdítani – például könyvek vagy szobrok –, és ha valaki mégis megteszi, nem nyugszom addig, míg vissza nem kerülnek az eredeti helyükre. Ugyanakkor például a galéria falakat évente-kétévente átrendezem. A munkaállomásom is fél évente változik: hol az íróasztal, hol az ebédlőasztal mellett dolgozom – muszáj néha váltani. 

Zárásképp mesélnél egy kedvenc tárgyadról, ami most valamiért előtérben van az életedben? 

Nagyon szeretem a lovas dolgokat. Van egy marionett lovam, ami Bhutánból származik – inkább egy ígéret magamnak, hogy egyszer elutazom oda, ahonnan jött. Egy kis antik bolt padlóján vettem észre a Jászai Mari tér mellett. Az ára meghaladta, amit ilyesmire szánni szoktam, de muszáj volt hazavinnem. Sok tárgy számomra egy belső elhatározást vagy új kezdetet jelent. Aznap voltam először akupunktúrán, és próbáltam utána egy új kezdést találni a kaotikusan induló 2025-nek. Biztosan le fogom még egyszer rajzolni vagy festeni. 

A szöveget szerkesztette: Gollob Lilla (Edit társalapító)

Ha tetszenek Enikő szőnyegei, nézz körül a boltunkban!

Wooden marionette horse from Bhutan

Enikő kedvenc tárgya: a marionett ló Bhutánból, Fotó: Varga Matti

Még több olvasnivaló

Sütik

Sütiket használunk annak érdekében, hogy a lehető legjobb élményt nyújtsuk a weboldalunkon.