szőnyegkészítés

Szőnyeg születik I. – A gyapjú útja a szövőállványig

09. Oct. 2025

Az amazigh szőnyegek nem csupán lakberendezési tárgyak – minden egyes darab egyedi mintákat, történeteket és hosszú órák gondos kézimunkáját őrzi, igazi kincsként a mai felgyorsult életünben. A szövés hagyománya évezredekre nyúlik vissza, az amazigh asszonyok pedig a mai napig hagyományos technikákkal dolgoznak. Kétrészes cikksorozatunkban bepillantást nyerhetsz ebbe a különleges, időigényes folyamatba, és megtudhatod, hogyan készülnek a szőnyegeink. Az első részben a gyapjú útját követjük végig – azt a több lépcsős előkészítési folyamatot, amelynek végén ez az amazigh hit szerint mágikus alapanyag készen áll arra, hogy életre keljen a szövőállványon.

Selection of yarn colours

Fonal szín választék, Fotó: Varga Matti

Mágikus alapanyag: a gyapjú

Az amazigh törzsek hagyományosan pásztorkodással foglalkoztak, így a szőnyegek készítéséhez a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló alapanyagot, a gyapjút használták. A gyapjú mágikus tulajdonságokkal bír az amazigh hiedelemrendszerben: a jólétet, a tisztaságot és az ősi tudást szimbolizálja. Mint alapanyag, egyfajta közvetítő szerepet tölt be, amely összeköti az embert a természet erőivel, segít fenntartani a harmóniát a szellem és a test között, miközben a családok és a közösség közötti összetartozás jelképe is. Ezért a mai napig ritka, hogy másfajta állati, növényi vagy szintetikus szál, újrahasznosított fonal vagy felcsíkozott textil darabok képezzék a szőnyegek alapját (bár azért előfordul lásd. Boucherouite vagy Zindekh szőnyegek).

A szövéshez minden esetben élő gyapjút használnak, amelyet közvetlenül az élő birkáról vágnak le. Az élő gyapjú puhább és finomabb, ezért jellemzően jobb minőségű és értékesebb. A felhasznált gyapjú készültségi állapota azonban szövőcsapatonként változó: sokan kész, festett gyapjúfonalat vásárolnak a környékbeli piacon, mások géppel font, natúr gyapjúval dolgoznak, és csak a színezést végzik maguk. A hagyományos közösségek viszont a feldolgozás teljes folyamatát saját kezükbe veszik, hogy igazán autentikus végeredményt érjenek el.

A továbbiakban ezt mutatjuk be lépésről lépésre.

A tisztulás rituáléja – A gyapjú mosása

A gyapjú útja a juhok nyírásával kezdődik, de mire a szövőállványra kerül, hosszú tisztítási folyamaton megy keresztül. A mosás célja, hogy megtisztítsa a gyapjút az idegen anyagoktól és a növényi maradékoktól, valamint eltávolítsa a gyapjú természetes zsírtartalmának, a lanolinnak egy részét. A frissen nyírt gyapjút először kézzel átválogatják, eltávolítják belőle a nagyobb szennyeződéseket, aztán forró vízbe áztatják, majd többször kiöblítik egyre hűvösebb vízben. Végül a marokkói nap perzselő sugarai alatt tökéletesen megszárítják.

Sheep

Birkák nyírás előtt

Washing the wool in the stream

Gyapjú mosása a patakban

Elemi szálakból fonal – A gyapjú farkasolása, kártolása & fonása

Miután a gyapjú megszáradt, következik a 'farkasolás' folyamata, amely során a gyapjút tépik és lazítják, hogy a gyapjúfürtök szétnyíljanak. Ezt követi a kártolás, amelynek célja, hogy az összekuszálódott szálakat elemi szálak szövedékévé válassza szét. Ehhez egy tűkkel sűrűn borított, kutyafésűhöz hasonlatos szerszámot használnak, amellyel oda-vissza átfésülik a gyapjút, amíg az levegős, finom, puha állagú ’szösszé’ nem válik, amely már alkalmas fonásra.

A kifésült gyapjúból készül a fonal, amelyet hagyományosan a legegyszerűbb gyalogorsóval fonnak Marokkóban, bár olykor kis, lábbal hajtós rokkát is használnak. A szövő jobb kezével pörgeti az orsót, amely erős fonallá sodorja össze a bal kezében tartott szálakat. Az orsó alján lévő fakorong lendületet ad és súlyként szolgál, amíg elegendő fonal nem tekeredik az orsó szárára. A kész fonalat ezután motringba, vagyis fonalkötegbe rendezik, a festést pedig jellemzően motringonként végzik.

Natúrból a szivárvány minden árnyalata  – A gyapjú színezése

A gyapjúfonal festésének módja szövőcsapatonként eltérő. Egyes falvakban a mai napig kizárólag növényi festékeket használnak, és számos növényi mellékterméket, például gránátalmahéjat, dióburkot vagy sáfrányszirmot alkalmaznak a színezéshez. A növényi színezékek megfelelő fixáló anyagokkal kombinálva rendkívül élénk és változatos árnyalatokat eredményeznek. A hagyományos növényi festés mellett ma már a mesterséges színezékek, főként vízben oldódó savas festékek is széles körben elterjedtek.

A festési eljárás mindkét esetben hasonló: a festőlé elkészítéséhez üstben vizet forralnak, amelyhez hozzáadják a kiválasztott színezéket és adalékanyagokat. Az előzetesen beáztatott gyapjút a festőlébe helyezik, majd addig főzik, amíg megfelelően magába nem szívja a színt. Ezután többször hideg vízben kiöblítik, alaposan kicsavarják és kirázzák, végül fellógatva, a friss levegőn hagyják megszáradni.

Colourful wool yarns

Természetes és mesterséges gyapjú színek, Fotó: Varga Matti

Yellow yarn dyeing process

Sárga fonal készül növényi festéssel, Fotó: MAtti Varga

Dye bath

Gyapjú rotyog a festőlében, Fotó: Varga Matti

Fermentation dying

Fermentációs festés

Erjedő színek – A fermentációs festés titka

A színezési technikák között létezik egy különleges módszer: a fermentációs festés. Ennél az eljárásnál a friss növényi alapanyagokat a gyapjúval és a rögzítőszerrel együtt vízbe áztatják, majd nejlonnal lezárva a napon érlelik – akár több héten keresztül. Bár a fermentálás hátránya az erjedés jellegzetes szaga (amit a mosás szerencsére teljesen eltávolít a gyapjúból), nagy előnye, hogy rendkívül energiatakarékos, valamint egyedi, a hagyományos, főzőleves festéshez képest eltérő árnyalatokat hoz létre. A fermentációs festés egyik mestere Fatima, akinek a portréját itt olvashatjátok.

Tartsatok velünk, a következő epizódban a szövés és csomózás folyamatát kísérjük végig, ahogyan a gyapjúfonalból színes történetek születnek. 

Még több olvasnivaló

Sütik

Sütiket használunk annak érdekében, hogy a lehető legjobb élményt nyújtsuk a weboldalunkon.